Mire érdemes figyelni a permetlé készítésénél?

Készítettünk egy kis összefoglalót segítségként a permetlékészítéshez. Sokszor dilemma, hogy mit mivel, mikor keverhet össze a gazdálkodó, illetve az, hogy mely hatóanyagok milyen kémhatású vízben a leghatékonyabbak (pH).

Víz keménysége: permetlé készítés szempontjából a 10 No körüli érték az optimális. A permetezéshez legmegfelelőbb az esővíz, aztán a felszíni, majd a csapvíz, végül a fúrt kutakból származó víz. Annál jobb, minél alacsonyabb a víz sótartalma.

A vizek osztályozása keménységük alapján:

• 0-4 No – igen lágy víz
• 4-8 No – lágy víz
• 8-12 No – közepesen kemény víz
• 12-18 No – meglehetősen kemény víz
• 18-30 No – kemény víz
• 30 No felett – igen kemény víz.

• A túl kemény vízben a legtöbb növényvédő szer hatékonysága csökken. A kemény vízben nagy mennyiségben oldott Ca- és Mg-sók reakcióba léphetnek a növényvédő szer hatóanyagokkal, ezáltal azok elvesztik biológiai hatásukat, emellett csapadék is képződhet.
• A hatásvesztés, mellett a permetezőfejek is eltömődhetnek.
• A kemény víz a keverhetőséget is megnehezíti. A keverési sorrend végén szereplő EC, EW formulációjú készítmények kemény vízben kicsapódhatnak, a lombtrágyák, biostimulátorok, algakészítmények pedig teljesen elveszíthetik hatásukat.
• Azonban nem ajánlatos a vizet 0 No-ig lágyítani, mert a növényvédő szerek hatóanyagai, különösképpen a szerves hatóanyagok a lúgos kémhatású vízben instabillá válnak, könnyen elbomlanak.

A víz kémhatása vagy pH-ja:

• a legtöbb növényvédő szer esetén legalkalmasabb ha a pH 6-7 közötti, a lombtrágyák nagy része esetében pedig ez az érték 5,5-6,5 közötti
• túl lúgos víz pH-ja 7 fölötti a túl savas víz pH-ja 5 alatti
• a lúgos víz (pH-érték 7 fölött) a lúgos hidrolízis miatt csökkenti a növényvédő szerek hatásfokát
• túl savas víz (pH-érték 5 alatt) hatással van a tankkeverék stabilitására
• a szélsőségesen lúgos vagy savas kémhatású víz károsíthatja a növényt is

Célszerű keverési próbát készíteni és betartani a keverési sorrendet:

• vízoldható csomag (SX),
• vízben oldódó granulátum,
• vízben diszpergáló granulátum (WG, DF, DG, SG),
• emulzióképző granulátum (EG),
• nedvesíthető porok (WP, SP),
• vízoldható folyékony készítmények (F, FL, SL, WSC),
• vizes alapú szuszpenziók (SE),
• emulzióképzők (EC),
• olajemulzió vizes fázisban (EW),
• olajos diszperzió (OD),
• nedvesítőszerek, olajok, adjuvánsok,
• oldékony műtrágyák, lombtrágyák, biostimulátorok, algakészítmények,
• elsodródásgátlók.

• A készítmények kicsapódását a túl hideg víz is okozhatja. Ez elsősorban a kora tavaszi permetezések esetén fordulhat elő, ha a vizet a még nagyon hideg felszíni vizekből vesszük. Erre elsősorban az EC vagy EW formulációjú készítmény felhasználásánál célszerű odafigyelni. Permetezésre a langyos víz a legalkalmasabb.
• Az a víz, amely öntözésre megfelelő, permetezésre is felhasználható.